2011. január 27., csütörtök

Szalagos fánk

Hogyan is kezdődött..
Jobb esetben az ember még otthon ellesi a kelt tészta készítésének minden csínyját-bínyját, mi a tapasztalás hívei magunk akartuk mindezt elsajátítani. Hosszú utat tettünk meg a felismerésig, hogy mi is az a 'tál faláról elváló, hólyagos tészta' fogalma.. igen fogalma, mert egy jó ideig fogalmunk sem volt róla miről is beszélnek.

A kelt tésztáink alfája a szalagos fánk lett. Ennek köszönhetünk gyakorlatilag mindent, amit a kelt tészták világában elértünk. És tényleg nagyon köszönhetjük, hisz megannyi csodás sütemény is van, azért a kelt tésztának nincsen párja.



Hozzávalók:

50 dkg liszt
3 dkg élesztő
2 tojássárga
3-4 dl tej
1 ek porcukor
5 dkg vaj vagy margarin
1 pohárka rum


Elkészítése:

Kb. 1 dl langyos tejet kevés cukorral és az élesztővel felfuttatunk.
A lisztet a dagasztótálba szitáljuk, hozzákeverjük a cukrot és a sót. Hozzáadjuk a tojássárgákat, a megolvasztott, langyos vajat, a kelésnek indult élesztős elegyet, valamint a rumot. Jól összekeverjük, bedagasztjuk a tésztát, kevés liszttel a tetejét meghintve, valamint konyharuhával letakarva meleg helyen kétszeresére kelesztjük.
A rum alkoholtartalma segít, hogy a tészta ne vegyen fel olyan sok olajat a sütéskor. Persze el is hagyható, ebben az esetben a szükséges folyadékmennyiség tejjel pótolható. 
A megkelt tésztát lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, közepes nagyságú pohárral szaggatjuk. Konyharuhával letakarva egy újabb fél órig kelesztjük.

Közepesen meleg olajban sütjük, egyik oldalukat fedő alatt (ettől lesz szalagos), másik oldalukat fedő nélkül. A megkelt fánkbucikba az ujjbegyünkkel mélyedést nyomunk.. ez lesz majd a lekvár helye, majd a benyomott felével lefele beletesszük a bucikat az olajba. Sietve pakolgassuk, hogy gyorsan megtöltsük a serpenyőt, hogy lefedve szalagosak legyen. Miután megdagadtak a fánkok a fedőt akár már le is vehetjük, és mindkét felüket szép aranybarnára sütjük.


Nincsenek megjegyzések: